A hiedelem szerint török közvetítéssel került a paprika Magyarországra, ahol két nagy és több kisebb tájkörzetben vált jelentős kultúrnövénnyé. A szárított paprika porrá őrlésének tudománya, vagyis a fűszerpaprika magyarországi feltalálása oly mértékben változtatta meg a magyar gasztronómiát, hogy napjainkra enélkül a magyar konyha teljességgel elképzelhetetlen lett. A fűszerpaprika termesztése a XIX. század végére a világ egyik legjelentősebb fűszerpaprika-termelő országává emelte hazánkat, s általa a paprika világszerte a magyarokat szimbolizálja.
A paprika szó hazánkban a török piper (bors) és a szerb papar szavak átvételével alakult paprikává. A pontos folyamatot nem ismerjük, de napjainkra a paprika szó világszerte a magyar fűszerpaprikára utal, ugyanis e nemzetközi szó nem magát a növényt, illetve ennek termését jelöli, hanem a fűszert.
Sajnálatos módon a múlt század végén több paprikabotrány is beárnyékolta híres hungaricumunk dicsőségét. Az első, nagyobb port kavaró ügy az 1994-ben robbant ki: míniummal kevert, azaz ólmozott pirospaprika-őrlemény került forgalomba, amely országszerte megbetegedéseket okozott. A rendőrség későbbi összesített adatai szerint a hamisított paprikától 121-en megbetegedtek, közülük nyolcvannégyen ólommérgezéssel kerültek kórházba. Az ápoltak közül harmincöt személy állapota súlyos volt, ketten maradandó egészségkárosodást szenvedtek. A fűszerpaprika-hamisítás miatt országosan 171 büntetőeljárást indítottak.
Tíz évvel később, 2004-ben az aflatoxin-botrány sem kedvezett a termék hírnevének. Ekkor a Dél-Amerikából importált paprika egy olyan, gombák által termelt méreganyagot, aflatoxint tartalmazott, amely a mi éghajlatunkon nem termelődik. Ennek nyomán öt élvonalbeli cégről derült ki, hogy külföldi termékekkel keverve, megtévesztő csomagolásban dobta piacra ezt a „jellegzetes hungarikumot”, azaz csaltak, átverték a fogyasztókat. A kormány ezen év október 28-án rövid időre elrendelte a fűszerpaprika-készítmények forgalmazásának tilalmát. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) csupán december végére fejezte be a kereskedelmi forgalomban talált aflatoxin-tartalmú fűszerpaprika vizsgálatát.
Bár a magyarországi paprika hírneve jelentősen megromlott, még mindig az egyik legismertebb magyar növényként van jelen a külföldi piacon.
Bár a magyarországi paprika hírneve jelentősen megromlott, még mindig az egyik legismertebb magyar növényként van jelen a külföldi piacon.
Hogy miért fordulhatott elő a világhírű magyar fűszerpaprikával az, hogy külföldről behozott silány minőségű őrleménnyel "hígították" fel?
Jelenleg a világban két nagy tendencia tapasztalható az őrlemény-előállításban. Az egyik a viszonylag közepes minőségű őrlemény előállítása elsősorban fűszerkeverékek gyártása céljából, vagy a festéktartalom kivonásával színezőanyagok készítése. Ez a tevékenység a minél alacsonyabb fajlagos termelési költségeket igényli, ezért elsősorban a magyarországinál hosszabb vegetációs időt és alacsonyabb munkabéreket biztosítani tudó országokban érdemes ezzel foglalkozni.
A másik tendencia a magas kézimunka-ráfordítással előállított, nagyon magas minőségi kategóriába sorolható őrlemény készítése, ahol a hozzáadott-értéket növeli a tradicionális feldolgozástechnológiai eljárások alkalmazása és a szigorú minőségbiztosítási kódex alkalmazása. Itt a termelési folyamat minden eleme előre, a szereplők által közösen maghatározott, a termelőknek gyakorlatilag semmilyen szabadsági fokot nem biztosít, viszont a piaci adatok igazolják, hogy megfelelő marketingmunkával ez utóbbi termékcsoport jelentős haszonnal értékesíthető a piacon.
Jelenleg a világban két nagy tendencia tapasztalható az őrlemény-előállításban. Az egyik a viszonylag közepes minőségű őrlemény előállítása elsősorban fűszerkeverékek gyártása céljából, vagy a festéktartalom kivonásával színezőanyagok készítése. Ez a tevékenység a minél alacsonyabb fajlagos termelési költségeket igényli, ezért elsősorban a magyarországinál hosszabb vegetációs időt és alacsonyabb munkabéreket biztosítani tudó országokban érdemes ezzel foglalkozni.
A másik tendencia a magas kézimunka-ráfordítással előállított, nagyon magas minőségi kategóriába sorolható őrlemény készítése, ahol a hozzáadott-értéket növeli a tradicionális feldolgozástechnológiai eljárások alkalmazása és a szigorú minőségbiztosítási kódex alkalmazása. Itt a termelési folyamat minden eleme előre, a szereplők által közösen maghatározott, a termelőknek gyakorlatilag semmilyen szabadsági fokot nem biztosít, viszont a piaci adatok igazolják, hogy megfelelő marketingmunkával ez utóbbi termékcsoport jelentős haszonnal értékesíthető a piacon.
Ezek ökológiai feltételei között a fűszerpaprika beltartalmi értékeinek minél tökéletesebb kialakulásához fontos a rövid tenyészidejű fajták használata, a speciális termesztés- és feldolgozás-technológia. Nagyon fontos az utóérlelés idejének betartása, az utóérlelés alatti helyes tárolás, a feldolgozás előtti alapos válogatás és a kíméletes szárítás. Tudomásul kell venni, hogy a hazánkban a terméseredmények soha nem érhetik el a melegebb éghajlatú területekéit. A betakarított termés víztartalma sohasem lehet olyan alacsony, mint ott, a gyengébb termés és az ezzel együtt járó magasabb szárítási költségek pedig jelentős költségnövelő tényezők. Viszont a mi klímánk alatt a korabeli gazdálkodók, paprikakikészítők és molnárok szakértelme nyomán olyan egyedi és utolérhetetlen íz- és aromagazdagság jellemezte az igazi és hamisítatlan magyar őrleményt, amit a világpiac az akkori spanyol konkurencia árait jóval meghaladó árakkal ismert el. A gyengébb termést és a magasabb fajlagos ráfordítást a nagyobb árbevétel kompenzálta.
A magyar fajták, a klíma és a jelenlegi termesztéstechnológia nem teszik lehetővé, hogy versenyezzünk azon államokkal, ahol a hektáronkénti 40 tonnás termést 30-40 százalékos szárazanyag-tartalommal is el lehet érni, szemben a hazánkban már elfogadhatónak tartott 10 tonnás hektáronkénti hozammal és 20 százalékos szárazanyag-tartalommal.
Ez azt jelenti, hogy a magyarországi nagyüzemi feldolgozók nem tudják tartani a lépést az olcsó, argentin és brazil fűszerpaprikát használó gyártókkal szemben. Magyarán: a legtöbb hazai gyártó importfűszert kever a magyar fűszerpaprikába, hogy alacsonyan tudja tartani árait, illetve, hogy titokban - magyar fűszerpaprikaként árusítva termékét - minél nagyobb haszonra tegyen szert.
Napjainkban a hazai boltokban kapható fűszerpaprika és paprikakrém legtöbbje hamis, illetve külföldi silány vacak, s nem csak a forgalmazóknál találni ilyet, de már a tradicionális magyar gyártók is árulnak ilyet.
A Vidékfejlesztési Minisztérium 2014-ben mintegy 150 millió forintnyi támogatást nyújt a kiváló minőségű fűszerpaprikát termelő gazdáknak. Közleményük szerint a fűszerpaprika kiemelkedő fontosságú, kézimunka-igényes fűszernövény, amelynek termésterületét nem szabad tovább csökkenteni. Jelenleg ez mintegy 2500 hektár, ami a rendszerváltozás 15.000 hektáros méretéhez képest elenyésző.
Egyre többen termelnek háznál erős paprikát, s állítanak elő belőle házilag érlelt és őrölt fűszert. Az üzemi termelők és gyártók rendszerint támadják is őket és állítják, hogy azok nem érik el a gyártósoraikon előállított fűszerpaprika minőségét. Sokszor utalnak a házi fűszerpaprika mikrobiológiai veszélyeire, szemben a nagyüzemi érlelésű és tárolású paprika sterilitásával.
A kistermelő ugyan nem rendelkezik ISO- és HACCP-bizonyítványokkal, de szakszerűen tárolja az utóérlelés során a nyers paprikát, beszütyőzi vagy felfűzi. Az üzemi telepeken viszont a hetekig zsákokban vagy ládákban tárolt paprikában olyan mikrobiológiai folyamatok indulnak meg, ami miatt a végtermék minősége már itt végérvényesen romlik.
Emellett a magyar gyártók számtalanszor kongatták meg a vészharangot, hogy a spanyol konkurencia megöli őket a piacot elárasztó olcsó paprikával, holott erről részben saját maguk tehetnek a magyar fogyasztókkal és a magyar hatóságokkal karöltve:
1 - a gyártók szándékosan hamisítják a termékeiket importból származó fűszerpaprikával, hogy ezáltal nagyobb nyereségre tegyenek szert;
2 - a fogyasztók néhány száz forinton spórolva inkább a külföldi vagy a magyar gagyi termékeket vásárolják, mintsem a minőségi gyártók termékeivel az egész magyar ágazatot támogatnák;
3 - a hatóságok erőtlenek és bénák, mert képtelenek leellenőrizni a magyarországi fűszerpaprika gyártást.
Szerencsére egyre több olyan vásárló van, aki a minőségi magyar árút keresi, s aki hajlandó is ezért valamennyivel több pénz fizetni. Ha majd az országban mindenki így tesz, ismét felvirágozhat a magyar fűszerpaprika termelés, s kivetheti magából azokat a köröket, akik mások átverésével próbálnak meg minél nagyobb haszonra szert tenni.
Folytatásban:
Paprikakrém teszt
Fűszerpaprika teszt
Ez azt jelenti, hogy a magyarországi nagyüzemi feldolgozók nem tudják tartani a lépést az olcsó, argentin és brazil fűszerpaprikát használó gyártókkal szemben. Magyarán: a legtöbb hazai gyártó importfűszert kever a magyar fűszerpaprikába, hogy alacsonyan tudja tartani árait, illetve, hogy titokban - magyar fűszerpaprikaként árusítva termékét - minél nagyobb haszonra tegyen szert.
Napjainkban a hazai boltokban kapható fűszerpaprika és paprikakrém legtöbbje hamis, illetve külföldi silány vacak, s nem csak a forgalmazóknál találni ilyet, de már a tradicionális magyar gyártók is árulnak ilyet.
A Vidékfejlesztési Minisztérium 2014-ben mintegy 150 millió forintnyi támogatást nyújt a kiváló minőségű fűszerpaprikát termelő gazdáknak. Közleményük szerint a fűszerpaprika kiemelkedő fontosságú, kézimunka-igényes fűszernövény, amelynek termésterületét nem szabad tovább csökkenteni. Jelenleg ez mintegy 2500 hektár, ami a rendszerváltozás 15.000 hektáros méretéhez képest elenyésző.
Egyre többen termelnek háznál erős paprikát, s állítanak elő belőle házilag érlelt és őrölt fűszert. Az üzemi termelők és gyártók rendszerint támadják is őket és állítják, hogy azok nem érik el a gyártósoraikon előállított fűszerpaprika minőségét. Sokszor utalnak a házi fűszerpaprika mikrobiológiai veszélyeire, szemben a nagyüzemi érlelésű és tárolású paprika sterilitásával.
A kistermelő ugyan nem rendelkezik ISO- és HACCP-bizonyítványokkal, de szakszerűen tárolja az utóérlelés során a nyers paprikát, beszütyőzi vagy felfűzi. Az üzemi telepeken viszont a hetekig zsákokban vagy ládákban tárolt paprikában olyan mikrobiológiai folyamatok indulnak meg, ami miatt a végtermék minősége már itt végérvényesen romlik.
Emellett a magyar gyártók számtalanszor kongatták meg a vészharangot, hogy a spanyol konkurencia megöli őket a piacot elárasztó olcsó paprikával, holott erről részben saját maguk tehetnek a magyar fogyasztókkal és a magyar hatóságokkal karöltve:
1 - a gyártók szándékosan hamisítják a termékeiket importból származó fűszerpaprikával, hogy ezáltal nagyobb nyereségre tegyenek szert;
2 - a fogyasztók néhány száz forinton spórolva inkább a külföldi vagy a magyar gagyi termékeket vásárolják, mintsem a minőségi gyártók termékeivel az egész magyar ágazatot támogatnák;
3 - a hatóságok erőtlenek és bénák, mert képtelenek leellenőrizni a magyarországi fűszerpaprika gyártást.
Szerencsére egyre több olyan vásárló van, aki a minőségi magyar árút keresi, s aki hajlandó is ezért valamennyivel több pénz fizetni. Ha majd az országban mindenki így tesz, ismét felvirágozhat a magyar fűszerpaprika termelés, s kivetheti magából azokat a köröket, akik mások átverésével próbálnak meg minél nagyobb haszonra szert tenni.
Folytatásban:
Paprikakrém teszt
Fűszerpaprika teszt
Ajánló:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése